Numark iCDX - lejátszó az átgondoltabb fajtából
2007. 11. 06.Nem tudom mi történt a Numarknál, de ha így haladnak, visszalopják magukat a szívembe.
Az ember csak kapkodja a fejét, hogy mennyi új dolgot képesek kihozni magukból, például itt az új iCDX.
Nekem valahogy kimaradt ez a lejátszó a hírekből, mint derült égből a villám, úgy érkezett meg, minden előjel nélkül. El is gondolkoztam, mennyire érheti meg ez üzletileg, hiszen egy-egy termék fejlesztése és legyártása nem kevés pénzt emészt fel és ez 2007-ben már a sokadik Numark újdonság.Térjünk is rá a tesztdarabra, és fogalmazzuk meg, mi ez a gépezet valójában. Egy CD lejátszó és egy MIDI kontroller egyvelege, nevezhetnénk hibrid lejátszónak is. Egyszer tud audio/ MP3 lemezeket lejátszani, és emellett a hozzá kapott CUE szoftvert is elvezérelgeti USB-n keresztül. Ha még nem lenne ennyi elég, akkor csak meg kell nézni a lejátszó hátulját és rádöbbeni, hogy a két USB port nem véletlenül került rá. Ha bármilyen háttértárat (USB vinyó, pendrive, MP3 lejátszó) kötünk a Master USB portra, akkor azt szépen felismeri, és a rajta lévő zenéket is rögtön kevergethetjük.
Bontsuk ki gyorsan! A készüléken kívül a csomagban van egy 128 megás pendrive (nem értem miért csak ekkora, lazán adhattak volna 1 gigát is), a CUE Trial verziós szoftvere és persze a kedvencem, a Numark Battle Master CD, amit minden felsőkategóriás lejátszóhoz mellékelnek és telis-tele van hangmintákkal. Persze plusz a szokásos kábelek is megtalálhatóak: RCA és a táp. Visszatérve a CUE szoftverre, én tudom, nem várható el, hogy mindent ingyen adjanak egy több mint 150.000 forintos lejátszóhoz, de ez a próbaverziós téma rossz szájízt hagyhat az emberekben.
A lejátszó kicsi, aranyos, minimálisan zsúfolt ez által, de semmi baj, nagyon jól néz ki. A gombok, potik jó helyen vannak, hatalmas a JOG, a lejátszó felét kiteszi és olyan, mintha a gombok a JOG köré épülnének, az alapkoncepció is a tárcsa fontosságára összpontosítana. A gombok anyaga jó minőségű gumiborítás, jó a tapintása, nem rideg. Ha megnézzük a gép hátulját, a szokásos analóg audio kimeneten kívül van egy digitális kimenet, egy Fader Start, egy Relay és a már fentebb említett két USB. Master és Slave portok ezek, a Master-re a média tárakat, a Slave-re pedig a számítógépet köthetjük. A lejátszót nem kell telepíteni, USB HID-ként ismeri fel, csak két dologra kell figyelni, ha PC-LINK módban használjuk. Miután rákötöttük a számítógépünkre, a lejátszón meg kell nyomni az -Src- (Source) gombot, amivel kiválasztjuk, hogy most PC-ről zenélünk, vagy a lemezmeghajtóját használjuk. A másik, hogy a CUE-ban is engedélyezni kell a távoli vezérlést (Config/Remote Controll/Numark iCDX/Enable), ha ezt nem tesszük meg, a szoftver nem érzékeli a vezérlőből kapott jeleket.
Alapvetően a funkciók hasonlóak lesznek mindkét felhasználási formánál, de ha PC-vel használjuk, azért a lehetőségek megsokszorozódhatnak. Elég, ha csak az effektekre gondolunk, mivel a CUE effekt része bővíthető, másrészt alapból is több effektet tartalmaz, mint amennyit a lejátszóba építettek, de erről majd később.
Nézzük át a gombokat, menynyire jó is ez a kicsit zsúfolt, de mégis átlátható elrendezés.
Mint ahogy már mondtam, középen óriás JOG-tárcsa, és körülötte apró gombok. Egyeseknek biztos furcsa lesz, hogy a Cue, Pause, Play trió a legalsó szegmensben van, nem sokkal a CD Slot felett. Szerintem abszolút megszokható, hogy nem oldalra került, talán még jobb is így. Jobb oldalon a Pitch poti és a négy Pitch Range állítás (8%, 12%, 25%, 100%), itt van azért a Pitch Bend - is, aki esetleg még a régi időkhöz lenne szokva. Baloldalt a megállás sebessége és külön az indulás sebessége is állítható, két rejtett poti segítségével. Ezek csak akkor működnek, ha lemezről játszunk, egyébként nincs funkciójuk. Alattuk az Eject gomb, ez már kétfunkciós, USB módban a virtuális lejátszók között váltogathatunk, tehát igen, keverhetünk akár egy iCDXszel is és egyáltalán nem lesz furcsa vagy zavaró. Aki PC zenélésben gondolkozik és nincs sok pénze egyelőre, akár kipróbálhatja, hogy csak egy lejátszót vesz, szerintem abszolút életképes így is a munka vele.
Ezzel az alsó részt ki is merítettük, mehetünk feljebb, ahol láthatjuk, hogy sokkal több gomb van. Ez a rész minimum 5 részre bontható, baloldalt az effekt szekció. CD módban 6 effektet tud (Filter, Echo, Chop, Pan, Phaser, Flanger) van egy Wet/Dry tolópoti, amivel az effektek erősségét tologatjuk és egy forgópoti személyében a paramétereket is csavargathatjuk. Az F/X gomb csak ki- és bekapcsolja az aktuális effektet, alatta a TAP-pal beüthetjük az effekt BPM értékét, ha jobban bízunk magunkban, mint a beépített számlálóban. Érdekes, hogy nem a megszokott módon választhatjuk ki az effekteket egy kis, középállású kapcsolóval. A környéken van még a Scratch kapcsoló, ami a JOG funkcióját állítja (Pitch Shift/Scratch) és a Reverse/Bleep, ez pedig a visszafelé játszást irányítja, a megszokott Numark módon.
A jobb oldalon Loop-olhatunk, de ez kicsit összetettebb, mert nem csak a Loop érhető el innen, hanem a Hot Cue s a sampler is. A Mode gombbal választjuk, ki éppen mit szeretnénk rögzíteni és a Rec-cel pedig, felvehetjük azt. Egyszerre három állást tudunk rögzíteni, és visszajátszani. Automatikusan lehet Loop-ot fogni, mondjuk ez már valahol elvárható követelmény, hiszen már nem a Pioneer CDJ-500 MK2 korát éljük. Ha Auto módban Loop-olunk, a gép érzékeli a Shift kapcsoló állását, és 1/4-től egészen 16 ütemig variálhatjuk a Loop hosszát. Ez persze a már meglévő hangoknál is változtatható, a nagyon kedvelt helikopter effekt is így érhető el. Összességében külön dicséret jár a Numarknak, nagyon jól sikerült ez a rész. Remekül és természetesen használható, főleg PC-link módban, mert itt még a megfogott részt vizuálisan is láthatjuk.
A fenti részen a kijelző dominál, és a két nagyméretű tekerőpotméter, egyik az effektparaméter, ezt már említettem, a másik a Track választó, mindkettő tekerő- és nyomógomb is egyaránt, ha kiválasztottuk a Track gombbal a zenét, csak le kell nyomnunk a gombot, és be is töltődik a lejátszóba. Jöhet a kijelző, na sajnos itt negatív leszek, de nem lehet minden tökéletes. Tulajdonképpen nincs sok baj vele, de az erős, kék háttérvilágítás és a fehér feliratok egyáltalán nem tesznek jót a láthatóságnak. Egyébként viszonylag nagyfelbontású, több szegmenses, csak, éppen ha nem pont felülről nézzük, már nem jól látható. Rengeteg infót megkapunk az éppen játszott zenéről, mint például: BPM/sebesség érték, előadó, számcím, és a szokásos alaptulajdonságok. A kijelző két oldalán alapgombok találhatóak, Time (eltelt, fennmaradó idő egy zenéből), Prog (Playlist-et programozhatunk vele), az Src pedig a hangforrást választja ki (USB Master, USB Slave vagy CD/DVD lemez). Az olvasója beolvassa a DVD lemezeket is, előtte kicsit scannelgeti (nekem egy teljes DVD anyagát 16 másodpercig scannelte), de ezt viszont minden MP3 DVD betolásánál elvégzi.
Van egy eléggé kényelmetlenül elérhető főmenü is, amit a Prog gomb nyomvatatásával és a Parameter poti forgatásával tudunk elérni. Itt többek között beállíthatjuk a következő zene Fade értékét (ki/be, 1-3 Sec), a Scratch Delay-t, a Power On Play-t (ha bekapcsoljuk a lejátszót, egyből indul a lejátszás), ezen kívül itt érhető el a készülék verziószáma és a memóriát/Preset-eket is itt törölhetjük.
A sokat emlegetett JOG-tárcsát még nem részleteztem, pedig ez a központi része. Én azt mondom, hogy megosztja majd a tetszési indexet, lesz, aki szeretni fogja, és lesz, aki nem. Nagyméretű, ami pozitív, viszont műanyag és ráadásul Scratch módban, a megvalósítás elég érdekes. A tárcsa két részből áll, szélső, nagyobb átmérőjű kör a Pitch Shift és középen pedig a Scratch funkciót érhetjük el, de nem akárhogy, szó szerint nyomásérzékeny a belső kör és csak akkor működik, ha erősen benyomjuk, mint egy kapcsolót. Érdekes hogy pont a legfőbb résznél osztják meg a vásárlóközönséget. Huzamosabb használat után már nem volt nagyon feltűnő, hogy nyomkodom a JOG-ot, meg lehet ezt is szokni, aki meg nem Scratch-csel, annak úgyis mindegy. Van viszont a JOG körül díszvilágítás, ami a lejátszás irányával megegyező forgást imitál, illetve, ha lemezt helyezünk be, a LED-ek szépen körbefutnak.
Konklúzió: elég összetett játszóról van szó, amit tulajdonképpen bárhol használhatunk, nagyon jó ára van tudásához képest, és az anyagminőség is a profi kategóriás CD-hez hasonló. Mindenkinek ajánlatos kipróbálni, akár kezdőről vagy profiról van szó.
Összegzés:
- CD/DVD és USB lejátszó
- támogatott formátumok: Redbook CD, CDR, CDRW, MP3 CD, MP3 DVD (2-Layer)
- külső HID kontroller a kompatibilis szoftverekkel (CUE, Serato Scratch Live)
- nagy, nyomásérzékeny JOG-tárcsa 7 beállítható paraméterrel
- multifunkciós, háttérvilágított LCD kijelző BPM, CD Text, MP3 ID tag, és további adatok megjelenítésére
- 6 hozzárendelhető gomb for Loop-okhoz, sampler-hez vagy Hot Cue-hoz
- beépített, ütemszinkronizált DSP effektek (Chop, Echo, Filter, Flanger, Pan és Phaser)
- Wet/Dry Effekt Fader
- egylejátszós mixelés
- -100% sebesség szabályzás Key Lock funkcióval
- kivilágított slotos lemezmeghajtó
- integrált könyvtárnavigáció az adatlemezekhez.
+ nagyméretű JOG-tárcsa
+ jó minőségű alkatrészek
+ több háttértár csatlakoztatása
+ tökéletes és zökkenőmentes működés
+ CUE szoftverrel
+ kicsi, kompakt méret
- furcsa Scratch funkció a JOG miatt (megszokható)
- kényelmetlen főmenü elérés
Balogi István
Diszkrónika, 2007. október
Még nem érkezett hozzászólás!
Legyen Ön az első!