img-kerdese-van img-uzlet-bemutatoterem 0
Korg

Korg

A Korg jelenleg Japánban, Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban is rendelkezik irodákkal, azonban a vállalat alapítója, Tsutomu Katoh az 1960-as évek elején még csak egy éjszakai bár tulajdonosának mondhatta magát. Akkoriban rendszeresen fellépett ebben a klubban az ismert japán harmonikamuvész, Tadashi Osanai , és musorához egy Wurlitzer "Sideman" dobgépet használt. Osanai, aki a jóhíru Tokiói Egyetemen szerzett mérnöki diplomát, nem volt igazán megelégedve a Wurlitzer-berendezéssel, és mivel biztos volt abban, hogy saját maga is képes egy ennél jobb dobgépet építeni, meggyozte Katohot, hogy támogassa ot elképzelése megvalósításában.

1962 -ben Katoh egy kisebb üzemet bérelt a Keio vasútvonal mentén, ahol Osanai és négy asszisztense egy mechanikus dobgép megalkotásán fáradozott. A szárnyait bontogató vállalkozás a Keio Electronic Laboratories nevet kapta. A Keio nevet egyrészt a laboratórium vasúthoz való közelsége miatt adták, másrészt azért, mert megegyezett a Katoh és az Osanai név kezdobetuinek hangzásával.

A Keio 1963 -ban mutatta be elso termékét: a lemezcserélo elektromos automata dobgépet , vagy más néven a Donca matic DA-20-t. Bár a berendezés a mai technikai színvonalhoz mérten primitívnek tunik, mégis jelentos elorelépést jelentett a maga korában. A vállalat a Doncamatic DE-20 1966 -os bevezetésével áttért az elektro-mechanikus technológiáról a szilárdtest technológiára. 1967-ben megkereste Katohot Fumio Mieda mérnök, aki billentyus hangszerek kifejlesztését tuzte ki céljául. Katohnak szimpatikus volt Mieda lelkesedése és tehetsége, ezért megbízást adott neki. "Menj haza, és tervezz egy olyan billentyus készüléket, amelyet le tudunk gyártani, és értékesíteni tudunk a piacon". Tizennyolc hónappal késobb Mieda visszatért a Keio-üzembe, és bemutatta egy orgona prototípusát. Az üzletekben kapható legtöbb korabeli orgonával ellentétben Mieda prototípusában programozni lehetett a hangokat, hasonlóan egy szintetizátorhoz. Ebbol ötvenet gyártottak és adtak el a Korg márkanév alatt, amelyet a "Keio" és az "organ" összevonásával alkottak meg.

A hatvanas és a hetvenes évek alatt az orgonák piaca gyors fejlodésnek indult. A piacot olyan nagyvállalatok uralták, mint a Baldwin, a Hammond, a Wurlitzer és a Lowrey. Katoh aggódva nézte, hogy milyen óriásokkal kell saját kisvállalkozásának felvennie a közvetlen versenyt. Így hát joggal keltette fel a kíváncsiságát, amikor egy Berklee Zeneakadémián tanult japán zenész azt mondta neki, hogy a vállalat által gyártott orgona nem sokban különbözik egy szintetizátortól. (Akkoriban a szintetizátorok piaca kisméretu kezdovállalkozások speciális piaci szegmense volt még.) Így hát 1973 -ban a Mieda által kifejlesztett orgona számos alapkoncepciójának a felhasználásával a vállalat piacra dobott egy monofónikus szintetizátort, a Mini-Korgot.

Katoh a Mini-Korg sikerén felbuzdulva jelentos tokét fektetett be további szintetizátortermékek kifejlesztésébe. 1973 és 1977 között a vállalat több tucatnyi új billentyus hangszert készített a Korg márkanév alatt. 1975-ben jelent meg a piacon a Maxi-Korg és a 900 PS polifónikus elore programozott szintetizátor. Egy évvel késobb mutatták be a PE-1000 ( Polyphonic Ensemble ) és a PE-2000 (Polyphonic Ensemble Orchestra) berendezéseket. Ezeket a PS-3300 követte 1977 -ben, majd 1978 -ban MS10-es és MS20-as bemutatása, melyek után még a mai napig is sóvárognak a tánczene és a techno mufajában tevékenykedo eloadómuvészek. A vállalat által megvalósított újítások nem korlátozódtak a billentyus hangszerekre.

1975 -ben a Korg bemutatta a világ elso kézi elektronikus hangolóját, a WT-10-et. Az elektronikus hangolók manapság már annyira elterjedtek, hogy nehéz elképzelni, mekkora szenzációt jelentett a WT-10 1975 -ben. Ez a termék gyakorlatilag minden zenész számára elérhetové tette a precíz hangolást, és tucatnyi versenytárs megszületését is maga után vonta. 1979 elott a szintetizátorok általában monofónikusak és nehezen progrmozhatóak voltak. A Korg és egyéb gyártók részben azzal oldották meg ezt a problémát, hogy polifónikus, elore programozott berendezésekkel jelentek meg a piacon, amelyeket egyáltalán nem lehetett tovább programozni. 1979 -ben azonban, a Prophet 5, az elso programozható, polifónikus, könnyen kezelheto hangszer megjelenésével a szekvenciális áramkörök forradalmasították a szintetizátoripart. Ez a hangszer zenei szempontból határtalan lelkesedést váltott ki a hozzáértok körében, amelynek csupán az árcímkén látható 5000 dolláros összeg szabott határt. A Prophet 5 jelentosége azonnal feltunt Katoh úrnak és a Korgmérnökeinek, és elkezdtek dolgozni egy hasonló terméken is. Ez a folyamat vezetett el az elektronikus zene történelmének egyik legjelentosebb termékének, a Polysixnek az 1981 -es bemutatásához. A Prophet 5-höz és a kor egyéb felso kategóriás berendezéseihez hasonlóan a Polysix hatszólamú polifónikus hangzást nyújtott és teljesen programozható volt. Az 1995 dolláros kiskereskedelmi ára pedig soha addig nem látott lehetoségeket nyitott. Az elonyös ár és a Polysix teljesítménye szinte mindegyik zenész számára nagy vonzerot képviselt. 1982 -ben a Polysix helyét egy továbbfejlesztett modell, a Poly61 foglalta el.

1983 -ban a Korg teljesen átrendezte a szintetizátorok piacát a Poly800 megjelentetésével. A 795 dolláros listaárú Poly800 volt az elso teljesen programozható hangszer, amelyet az 1000 dolláros árnál olcsóbban is meg lehetett venni! 1988 januárjában a Korg piacra dobta az M1 zenei munkaállomást. Az M1 egy billentyus hangszert, valósághu PCM-ROM-alapú hangokat, egy dobgépet, egy sequencert és digitális multi-effekteket ötvöz egyetlen csomagban. Ezzel minden idok egyik legnépszerubb, széles körben elterjedt billentyus hangszerévé vált. Az M1 lett a hangszerek egyik önálló osztályának, a zenei munkaállomásnak az archetípusa. Az 1989 -ben bevezetett T-sorozatú zenei munkaállomások 88 billentyus súlyozott mechanikájú , illetve 76 és 61 billentyus hangszereket foglaltak magukban. A nagyobb kijelzovel, floppy meghajtóval, több sequencer memóriával, opcionális RAM-területtel és két pár MIDI kimentettel rendelkezo T-sorozat egy következo szintre emelte az M1 zenei munkaállomásban megfogalmazott koncepciót.

A Korg 1989-ben szerezte meg a szekvenciális áramköröket, és lerakta egy kutatási és fejlesztési központ alapjait a kaliforniai Silicon Valleyben. A Korg kutatási és fejlesztési központja által kifejlesztett elso berendezés a Wavestation volt, amelyet 1990 -ben mutattak be. A Wavestation olyan technológiákat integrált, mint a fejlett vektorszintézis és a hullámszekvencia, és számos elismerést illetve díjat nyert a technikai megoldásaiért és újításaiért. A Korg 1991 -ben jelentette meg 01/W sorozatú zenei munkaállomásait. A 01/W sorozat olyan funkciókkal bovítette a zenei munkaállomás koncepciójában rejlo lehetoségeket, mint például az elodök polifóniájának és sequencer sávjainak a megduplázása, a dinamikus digitális multi-effektek, illetve nagyobb teljesítményu PCM-kártyák alkalmazása a minél több választható hang és jobb hullámformálás érdekében.

1993 -ban a Korg bemutatta az X3 Power zenei munkaállomást, amely a teljesítmény és az érték kiváló kombinációját vonultatta föl. Ezt a 76 billentyus X2 Power zenei munkaállomás követte 1994 -ben. A Korg 1995 -ben egy másik irányban fejlesztette tovább a zenei munkaállomás alapkoncepcióját a moduláris Trinity DRS (digitális hangrögzíto rendszer) zenei munkaállomásokkal. A TouchView (érintésvezérelt) kijelzo és a szalagos kontroller újrafogalmazta a felhasználói interfész koncepcióját. A Trinity olyan moduláris opciókat kínál, mint a Prophecy Solo Synth bovíto modul, amely a zenei munkaállomásba integrálja a DSP hangmodellezést. A további opciók között megtaláljuk a Korg és az Akai hangkönyvtárakból származó új hangok betöltését szolgáló PBS-Tri (8Megabyte) Flash ROM-ot, a merevlemezre történo négysávos hangrögzítésre szolgáló HDR-Trit, az SCSI és a S/P DIF interfészt, és egy Alesis digitális I/O-t. A Trinity DRS zenei munkaállomások ezen kívül 61 és 76 billentyus valamint 88 billentyus súlyozott mechanikájú kivitelben is léetzik.

A Korg 1996 -ban jelent meg a piacon a 61 billentyus N 364-es és 76 billentyus N264-es berendezéssel. Az N-sorozathoz tartozó zenei munkaállomások egy izgalmas, új szintre emelték a közepes árfekvésu zenei munkaállomások teljesítményét és szolgáltatásait. 64 hang polifóniát, arpeggiátort és RPPR: valós ideju lejátszást és hangrögzítést is biztosítanak. 1999-ben a Korg piacra dobta az Electribe sorozatát, kezdetben az Electribe R ritmusszintetizátort és az Electribe A analóg modellezo szintetizátort. Az "Electribe A" a klasszikus analóg "csavargatós" kivitel, amelyet eroteljes duális szintetizátor hangszínekkel láttak el. Az "Electribe R" új megközelítést alkalmaz a ritmushangok tekintetében, továbbá a DSP és a sampled dobhangszínek egyedülálló keverékét nyújtja.

A Korg KAOSS PAD terméke ugyancsak 1999 -ben debütált. Ez a 60 különbözo effektprogramot tartalmazó egyedülálló termék lehetové teszi bármilyen audioforrással kapcsolatos digitális effektek feldolgozásának valós ideju vezérlését. Mivel a KAOSS PAD érintésvezérelt X-Y táblája segítségével különbözo paramétereket vezérelhetünk vízszintes és függoleges irányban, olyan dolgokat is meg lehet vele valósítani, mint például a késleltetési ido és a késleltetési csatorna visszajelzésének egyideju vezérlését, vagy egy szuro lezárásának és rezonanciájának a szimultán módosítását. A KAOSS PAD olyan switch-típusú effekteket is képes eloállítani, amelyeket lehetetlen gombokkal vagy csúszópotméterekkel létrehozni, valamint a ritmussal egyideju kontrolleffektekre is képes. A Korg 2000 -ben az Electribe S ritmussamplerrel folytatta az Electribe R és A berendezésekkel elindított kezdeményezést. Az Electribe S egy teljesen újfajta sampler, amely több mint egy egyszeru loop-playback box . Segítségével mintákat hozhatunk létre és dolgozhatunk fel dinamikusan , majd akár 11 minta felhasználásával megalkothatjuk a saját ritmusainkat. A készüléket felhasználhatjuk resampling, Time Slicing loops és egyéb muveletek céljából is.

A vállalat 1999 -ben jelent meg a piacon a Triton munkaállomás-samplerrel, amely a legújabb elorelépést jelentette a Korgmunkaállomásainak fejlodésében. Három modell kapható: a 61 billentyus Triton, a 76 billentyus Triton pro és a 88 billentyus, súlyozott mechanikájú Triton proX. Az rackes verzió, a Triton Rack bovítheto HI Module/Sampler 2000 -ben jelent meg. A készülék temérdek új szolgáltatással, többek közt új HI (hiperintegrált) szintézis rendszerrel, mono-stereo samplinggel, újonnan kifejlesztett, széles köru szerkesztési lehetoségekkel ellátott sequencerrel, nagyszeru hangeffektekkel, nagy teljesítményu , új arpeggiátorokal, a felhasználó által beépítheto opciós bovítokkel rendelkezik, így hát értheto, hogy a Triton miért részesült annyi elismerésben, és miért vált annyira népszeruvé. Ezen kívül 2000 -ben a Korg bemutatta az MS2000 analóg modellezo szintetizátort, valamint annak a rack változatát (MS2000R) is. Ezek a termékek a legmodernebb DSP-alapú analóg modellezési rendszer felhasználásával készültek, és az eloször 1978 -ban bemutatott eredeti Korg MS szintetizátorsorozat telt analóg hangzását idézik. A klasszikus Korg VC-10-en modellezett 16 sávos eroteljes vocodereket tartalmaznak, amelyek hangot vagy ritmust is képesek bemeno jelként kezelni. Jelenleg, évtizedekkel azután, hogy Katoh úr belépett a hangszerek birodalmába, még mindig azért dolgozik, hogy olyan újabb és jobb Korg hangszerekkel lássa el a zenészeket, amelyek segítségével formába önthetik kreativitásukat.

Korg termékeket a következő termékkategóriákban találhat:



  • Hangtechnika
    • Vezeték nélküli mikrofon

Ingyenes szállítás

19.900 ft összegű vásárlás felett a szállítás ingyenes!

Top