VHD vs. Line Array teszt
A hangrendszereknek alapvetően két fő típusa létezik, amelyek a piacon igazán elterjedtek. Ezek a többforrásos (multipoint) rendszerek, és az egy forrásos (singlepoint, unipoint) rendszer koncepciók. A multipoint rendszereket a nagy hangerő igénye hívta életre. Az ötlet végső soron kielégítette a kritériumokat, de a hangforrások számának növelésével a hang minősége jelentősen romlani kezdett. A multipoint (tipikusan a line array) rendszerek két nagy hátránya a magas frekvenciák csökkenése, elhalása, és a külön-külön forrásokból eredő fáziskésések megjelenése. A késés mesterséges kompenzálása pedig gyenge átvitelt hozott magával.
A multipoint rendszerek első típusai szimplán nagy dobozok voltak, amelyben egy-vagy több hangszóró kapott helyet, és ezeket pakolták egymásra a függőleges és vízszintes lesugárzást nagyjából megoldva ezzel. Az ilyen típusú rendszerek következő generációja az ún. ?one axis system? volt, amely már jobb frekvenciaátvitelt, jobb hangminőséget produkált, mint a korábbi változat. Sajnos ebben az esetben a frekvenciaátvitel és a dinamika még mindig nem volt tökéletes, és a lesugárzás is gyakran inkonzisztens volt. A one axis multipoint felhasználásiterülete napjainkban tipikusan a line-array hangrendszereknél figyelhető meg.
A Line Array rendszerek napjainkra nagyon sokat javultak a multipoint rendszerek interferenciáinak kijavítása érdekében a 20,25 évvel ezelőtti rendszerekhez képest, de még mindig nagyon távol állnak attól a hangtól, amely egyetlen pontforrás segítségével érhető el. Az egy forrásos technológia kínálja a lehető legnagyobb dinamikát és hanghűséget, legjobb és legtisztább hangképet, amely ma elérhető. A legmagasabb érthetőség ennek velejárója, de ezek kizárólag csak akkor érhetők el maximálisan, ha a legjobb minőségű hipergyors, csúcsminőségű elektronika dolgozik mögötte, beleértve természetesen a hangszórókat is. Az alábbifrekvenciagörbe mutatja a különbséget az egyforrásos és a multipoint rendszerek között (line array ? piros), a hallható magas hangok csökkenése 2KHz-nél elkezdődik. A magas frekvencia csökkenése a több forrásból induló hang miatt következik be. Ez a csökkenés tipikusan -16dB-t jelent 15KHz-en, tehát további ekvalizáció szükséges. Ez a csökkenés különböző lehet, amely függ a hallgató személy pozíciójától, a tértől, sőt a levegő mozgásától és hőmérsékletétől is. Ezzel szemben egyetlen pontforrás használatával a frekvenciamenetet nem befolyásolják a fenti tényezők. Lásd a kék vonalat. A multipoint rendszer előnye a nagyobb hangnyomás a pontforrás technológiával szemben, egészen 5KHz-ig. De a kiváló hangminőség kizárólag a pontforrással érhető el maradéktalanul.
Egy és többforrásos rendszerek impulzus válaszideje
A nagyfelbontású audio jel fenntartásához elkerülhetetlen, hogy a rendszer képes legyen a gyorsan változó jel lekövetésére. Ez az eredetihez hasonló hangot eredményez. Az alábbi ábra szemlélteti az egyforrásos és a többforrásos, valamint a line array rendszerek válaszidejét. A bemeneti jel 1V, a változó 100 ?s, a periódus 100 msec. A károsodott impulzus válaszidő az ábrán a line array rendszer alacsony felbontásából fakad. Ennek oka a több forrásból következő torzulás és fáziskioltás.
Időeltolódás, a pontforrás technológia tulajdonságai
A fenti ábra szemlélteti, hogy miként érkezik meg a hang egyes hallgatókhoz, egy nem teljes, zavaros hangképet kapva ezáltal.
Az alábbi ábra mutatja, hogy a multipoint rendszer fizikai karakterisztikája és a méretei határozzák meg a késleltetéseket a számos hangforrás között. Az átviteli és a váltakozási válaszidő változik minden egyes hallgató helyzetétől függően. A késések az 1. sz. hallgató számára különböznek a 2. sz. hallgatóhoz képest. Számos gyártó ezeket a késéseket digitális jelprocesszorokkal korrigálja több kevesebb sikerrel, de ez nem biztosít elegendő megoldást, mivel ezek a késések nem konstans jellegűek, hanem minden egyes hallgató pozíciójábanváltoznak. A mérnököknek azonban nem csak ezt kell számításba venniük, hanem ezen felül számításba kell venni a levegő TELJESEN VÉLETLENSZERŰ mozgását, amely hatalmas változásokat okoz az átvitelben, és a több forrás egymáshoz viszonyított kisugárzott hangjához képest is. Következésképpen, miután a közönség megérkezik, a rendszermérnök által beállítgatással eltöltött teljesen felesleges nap után, azon kapjuk magunkat, hogy a rendszer be lett ugyan állítva, egy üres, de tökéletes paraméterekkel bíró környezetbe, amely az emberek megérkezésével megszűnik létezni, ugyanis a levegő mozgása és a terem hőmérsékletének
emelkedésével ez az idilli környezet teljesen megváltozik, biztosítva ezzel a hangok terjedésének abszolút véletlenszerű változását.
Pontforrás használatával a hallgatóság minden pozícióban ugyanabból a forrásból érkező jelet hallja, nem több forrást egyszerre, ezáltal nem hallhat mást, mint a kristálytiszta hangot.
A diagramokból világosan látszik, hogy az interferencia és mozgó légtömeg probléma az egy forrásból érkező hangrendszereket nem érinti, amilyen pl. a KV2 Audio VHD és ES rendszere. Ez egy sokkal egységesebb lesugárzást jelent az egész területen, minden egyes hallgató számára kristálytiszta hangot biztosítva ezzel.