Alesis Micron szintetizátor

 De amíg a kicsinyítés (és olcsósítás) szándéka méretben, a kontroll eszközök számában tetten érhető, addig más vonatkozásban a Micron teljesen egyenértékű szintetizátor, sőt több szempontból többet tud a nagyobbik változatnál.

Mivel az Alesis analóg modellezésű szintetizátorok eléggé összetett szintézis szerkezettel rendelkeznek, így teljes részletességgel ennek tárgyalására most nem térnék ki. Akik szorgalmas vásárlói és gyűjtői a Zenész magazinnak, azoknak csak ajánlani tudom az említett Ion teszt újraolvasását. Röviden most azért a fő jellemzőket fölsorolnám. A szintetizátor nyolc hang polifóniára képes, három oszcillátor használható hangonként, ezek hullámformája folyamatosan változtatható. Két szűrő egység található, ezeknél immár 20 filter típus közül választhatunk. (Ebben a számban benne foglaltatik a három új, azóta az Ion szintetizátorban is, szoftver update által elérhető szűrőtípus.) Három burkológörbe és két LFO használható, valamint egy komoly, 12-utas modulációs mátrix rendszer teszi teljessé az összetett hangszínalkotási lehetőségeket. Ez a szintézis teljesen megegyezik a két szintetizátorban, így az Ion hangszínei áttölthetők a Micronba. Mivel a ?kisebbik testvér? effekt és sequencer vonatkozásban többet tud, így fordított irányban a kompatibilitás ezekre a paraméterekre természetesen nem vonatkozik.

Kicsomagolva a Micront, az embert kicsit meglepi a méret. Ez tényleg kicsi, amely tény a nagyobb billentyűzettel már rendelkező és az otthoni stúdióban helyhiánnyal küszködő zenészek számára jó is lehet. (Körülbelül 58 cm széles, 20 cm mély és 7 cm magas a Micron.) Valójában a mérete olyasmi, mint a legkisebb, számítógépes rendszerekhez ajánlott MIDI vezérlőbillentyűké, így kisebb rendszerekben ezt a funkciót is betöltheti, és például egy laptop rendszer mellé egy valóban hordozható billentyűt is nyerhetünk vele. A háromoktávos billentyűzet elég könnyű és rugós érzetű, de azért jól játszható, aftertouch generálására sajnos nem képes, de ezt az Ion billentyűzete sem tudta. 
A kezelő- és kijelző szervek esetében a különbség nyilvánvaló. Az Ion esetében szinte minden fontos paraméterre önálló kezelőszervet találhattunk, itt összesen három címezhető, végtelenített (x, y és z feliratú) tekerőgomb áll rendelkezésre, a szokásos kontrollereken kívül. Ezek egy kissé szokatlan módon a billentyűzet felett, azzal párhuzamosan helyezkednek el. 

A pitch kerék ugyanolyan átlátszó, és a mozgatásnál világító típus, mint az Ionnál. A másik két kontroller (m1 és m2 feliratú) itt nem kerék, hanem tolópotméter formában található. Az elrendezés egy kicsit furcsa a normál szintetizátorokhoz szokott zenész számára, de megszokható és a helytakarékosság miatt érthető és elfogadható. A kijelző egy minimális, kétsoros, háttérvilágított megoldásra zsugorodott a nagyobbik testvér grafikus megjelenítőjéhez képest. A kijelző mellett kétoldalt található az összes többi kezelőszerv (leszámítva a hangszer bal felső sarkában található piros hangerő gombot). 
A jobb oldalt helyet foglaló, átlátszó fehér bevonatú tekerőgomb a Micron legfontosabb és legtöbbet használt kezelőszerve. Ez egyrészt egy fokozatokkal (apró kattanásokkal) működő végtelenített tekerő, másrészt egy nyomógomb. Ezzel az egy eszközzel váltottak ki a Micron esetében egy komplett kurzor és adatkerék egységet. Ez úgy képzelhető el, hogy a gomb alaphelyzetben adatot módosít, de megnyomva azt a kijelző másik sorára vagy másik helyére ugrik a kurzor, és akkor már másik adatot lehet módosítani, illetve bizonyos esetekben az entert is a gomb megnyomásával érhetjük el. A tekerőgomb körül öt kisméretű nyomógombot is találunk, ezekkel funkciók között válthatunk, illetve a szerkesztési módokba is így léphetünk be. A funkció választás esetében zöld fényt látunk a nyomógomb körül, míg újra megnyomva a gombot a szerkesztési módot piros fény jelzi. 
A szintetizátor összetettségét figyelembe véve ez az adatbeviteli és szerkesztési mód nyilván sok kompromisszummal jár, de a Micron fejlesztői azért több ötlettel könnyítettek a várható nehézségeken. Így bizonyos esetekben a program gomb nyomása mellett a hangszer billentyűzetnek is lehet szerepe. A programok kiválasztásánál a hangszercsoportok közül választhatunk az alsó fehér billentyűkkel, míg szerkesztési módban a főbb szintézis összetevők közül a felsőbb billentyűkkel, amennyiben több ilyen csoport is van (mint például az oszcillátorok), akkor az első lenyomás az első csoport elejére ugrik, a második a másodikra és így tovább. Ezek a paraméterek a billentyűk felett kiírva is megtalálhatók.
A kijelzőtől baloldalra található további hét nyomógomb. Ezek közül a felső kettő az oktávváltásra szolgál, a középső, Tap feliratú a tempó bevitelre, illetve ennek villogása ad információt az éppen alkalmazott tempóról. A jobboldali gomb (store) a szerkesztett adatok elmentésére használható. A maradék három (accomp, phrase és latch) a Micronban található sequencer és dobgép kezelését teszi lehetővé. Ez az a terület, ahol az Ion szintetizátor tulajdonosai joggal lehetnek féltékenyek. Míg a nagyobbik változatban csak arpeggio lehetőségek voltak, itt egy elég komoly pattern sequencer és dobpattern szekció is integrálva lett a gépbe. A sequencerbe teljesen szabadon is bejátszhatunk, (a phrase gomb aktiválásával rögzíthetjük, amit játszunk, kontroller mozgatásokkal együtt), játszhatunk taktjelre, illetve lépésenként is bevihetünk adatokat és így kreálhatunk maximum négy ütem hosszúságú szekvenciákat vagy dobpatterneket. A dobpattern egyébként annyiban különbözik a normál patterntől, hogy ezeket nem transzponálhatjuk, viszont több hangszín összetevő egyhangos patternjét tehetjük egymás fölé. Ezek természetesen nem csak dob jellegű hangszínek lehetnek, így nagyon összetett, érdekes patternek alakíthatók ki.

A másik fontos terület, amiben a Micron felülmúlja a nagyobbik modellt, az effekteké. Míg az Ion estében csak egyszerű kórus, rövid delay és flanger effektek voltak alkalmazhatók, addig a Micron kapott egy további, immár teljes effekt skálára képes processzort is. Ezzel már zengetők, hosszabb delay effektek is elérhetők, ami sok hangszínnél elég nagy különbséget jelent. Persze nagy valószínűséggel stúdióban jobb zengetőt találhatunk egy-egy hangszínre, de még itt is nagy könnyebbséget jelenthet az effektekkel együtt kidolgozott hangszínek használata. Élő szituációban dolgozó zenész számára komoly értékkel bír ez a funkció.

A Micron memória szerkezete is kicsit más lett, mint az elődé. Míg ott négy, egyforma méretű bankban összesen 512 hangszínt tárolhattunk, addig itt a dinamikusan növelhető hangszercsoportokba akár ezer hangszín is elmenthető. Gyárilag körülbelül 600 hangszín, 150 setup összeállítás, 240 pattern és 300 dobpattern lett feltöltve, de még bőségesen maradt memória saját alkotásokra is, illetve a gyáriak is felülírhatók. Talán csak egy hátránya van ennek a hatalmas méretű, dinamikus memóriának. Ez a külső sequencerből való hangszínváltás. Bár a Micron természetesen kiadja a bank és programváltás információt, azt rögzíthetjük és visszajátszhatjuk, de előre a bank és programhelyeket nem igazán lehet kiszámolni, és mondjuk a számítógépből közvetlenül vezérelni. A hangszínekre az Ionnál is tapasztalt változatosság és magas színvonal a jellemző. A már említett effekt lehetőségek miatt bizonyos dolgok talán még jobban szólnak. A setup összeállítások esetében tényleg ki lettek aknázva a nagyobb lehetőségek, nagyon összetett dobpattern, sequencia és hangszín összeállítások használhatók valós időben, az újság előfizetői a mellékelt CD-n ezekből is hallhatnak ízelítőt. A gyári hangszínekkel kapcsolatban talán csak egy kritikai megjegyzésem lenne. Az x, y és z kontrollerekre a hangszínek egy jó hányadában ugyanazok a paraméterek lettek programozva, amelyek sok esetben ráadásul nemhogy a hangszínhez nem legmegfelelőbbek zeneileg, de nem is tekinthetők igazán hasznosnak (például a zaj hozzákeverése). Így a gyári hangszínek élő használatánál erősen javasolnám a leendő felhasználóknak ezek átprogramozását.

A csatlakozókat a Micron hátoldalán találhatjuk. Audio kimenetből, a nagyobb változat négy kimenetéhez képest itt csak egy sztereó párt találunk, de az audio bemenet pár szerencsére megmaradt. Így vocoder vagy egyéb funkcióra ez használható. Ekkora méretű hangszernél a külső táp elfogadható, kár, hogy a csatlakozó mellé valami biztonságos beakasztási lehetőséget biztosító dolgot nem terveztek, élő szituációban azért könnyen kirúgható egy ilyen zsinór. Külön expression és sustain pedált csatlakoztathatunk, és természetesen rendelkezésre áll a szokásos három MIDI csatlakozó.

A Micron elég sok mindent képes kiadni és fogadni a MIDI csatlakozókon keresztül. A kontrollerek természetesen kiadnak ilyen üzenetet is, bár azt nem árt tudni, hogy a három végtelenített tekerő nagyobb felbontásban dolgozik, azaz nem normál CC utasítást használ, hanem kétparaméteres NRP protokollt. A hangszínek, összeállítások és patternek egyesével és csoportosan is küldhetők, illetve fogadhatók MIDI SysEx formában. Élő szituációban, a modulációs mátrix használatán keresztül, külső MIDI Controller utasításokkal is vezérelhetünk. Ez azt jelenti, hogy egy olcsóbb MIDI vezérlővel ilyen szempontból előzetes programozás után megközelíthetjük az Ion szolgáltatásait. Programozásnál sajnos ez így nem használható, a paraméterek közvetlenül csak SysEx üzenettel írhatók át, és ez sincs dokumentálva a leírásban. Egy számítógépes szerkesztőprogram kimondhatatlanul hasznos lenne ehhez a hangszerhez, ha az Alesis nem készít ilyet, akkor szerintem más szoftverfejlesztő előbb vagy utóbb megteszi.

Egy évvel ezelőtt az Ion hangzása is megfogott. Most ugyanez a hangzás kibővítve még sok hasznos dologgal és lényegesen olcsóbban szinte túl sok a jóból. Persze a szerkeszthetőség kényelme és a valós időben használható kontrollerek száma miatt sokak számára még mindig inkább az Ion lehet az ideális megoldás, de szerintem egy elég széles réteg választja majd a kompromisszumokat a bővítésekkel és alacsonyabb árral párosítva. Pillanatnyilag a Micron talán a legolcsóbb kapható virtuál-analóg szintetizátor, és egyben az egyik legjobb hangzású. Az Alesis szintetizátorokat a Pákó Kft. forgalmazza, a Micron ára 139 900 forint.    

+ az egyik legjobb analóg modellezés a legelérhetőbb
+ komplex pattern lehetőségek
+ effekt szekció reverb és delay effektekkel

- az összetettséghez képest kicsi kijelző és kevés kezelőszerv

Lippényi Gábor