AkaiPro MPC Renaissance teszt
Nem véletlenül beszélek kihívásról, hiszen a hangminta alapú dobgépek piacát egészen a Maschine megjelenéséig egyértelműen az Akai MPC szériája uralta. A Native-Instruments igazán merész húzással egészen új, szoftveres alapokra helyezte az Akai teljesen hardveres koncepcióját ezzel egész új távlatokat nyitott meg a korábban az MPC munkamódszerét használó zenei stílusok művelői előtt. (Gondolom, azt sokan tudják, hogy az MPC samplereket főleg a hip-hop, rnb, trip-hop, és európában a house irányzatokban használják erőteljesen) Az Akai felvette a kesztyűt, amit a Native-Instruments az arcába vágott, és ráemelve tétre, megalkotva az MPC Renaissance-ot.
Mindjárt az elején megragadnám az alkalmat, hogy köszönetet mondjak barátomnak, Luna Papának (aki állandóan nyaggatott az ötleteivel, tanácsaival, ezáltal sokban hozzájárult a teszthez), valamint a Pákó MPC szakértőjének, Nádasi Zoltánnak.
Első benyomások
A készülék szép, méretes dobozban érkezett hozzám. Alig fértem el tőle a zsúfolt kis stúdiómban. Ennek ellenére nem tűnt nehéznek. A dobozban a következőket találtam: tápegységet; install lemezeket; USB kábelt; quickstart guide-ot,; egy lepedőnyi méretű, szép nagy ábrákkal magyarázó segédletet, ami segít a kezelőfelület és a csatlakozók funkcióinak gyors áttekintésében; valamint magát az MPC Renaissance-t.
A felépítésre és az anyaghasználatra nem lehet panasz. Minden nagyon minőségi. A burkolat, a két oldalsó rész műanyag borításától eltekintve, mindenhol robusztus fém. Az LCD kijelző kellően nagyméretű, kényelmesen felhajtható, megdönthető, így kiválaszthatjuk az ideális látószöget. A potméterek és a nagy tekerő szintúgy első osztályúak. Nem lötyögnek, kellemes ellenállást nyújtanak tekerés közben. Érdekes módon nem a manapság divatos gumírozott világító nyomógombokat használták, hanem hagyományos átlátszatlan mikrokapcsolókat, valamint a főbb működési módokat kiválasztó funkciókhoz ,több színben világító gombokat. Panasz ezekre se lehet, talán annyi, hogy picit lehetnének nagyobbak. (A transport funkciókat vezérlő gombok megfelelő méretűek.) A dobpadok is professzionálisak, a Maschine-hoz képest sokkal visszafogottabb dizájnt erősíti, hogy nem a teljes pad felület van alulról megvilágítva, csak az oldalak. Csatlakozókkal bőven el van látva a gépezet, hiszen itt egy beépített hangkártyát is kapunk. A tervezők itt szinte mindenre gondoltak, van mikrofon, vonal és lemezjátszó bemenet is. Az audió monitorozást kényelmesen az előlapról vezérelhetjük, a fejhallgatóba még külön is állítható az arány. Az MPC USB hubként is tud működni, így nem kell aggódnunk azon, hogy egy értékes USB portot igényel Laptopos használat esetén. A luxus érzetet fokozza, hogy egy műbőr készült csuklótámaszt is elhelyeztek a kezelőfelület elülső szélén. Egyedül a pici bekapcsoló gomb valamint a külső tápegység von le egy kicsit a professzionális összképből. Ebben az árkategóriában, és ebben a hardver méretben, én már elvárnám, hogy a tápegység belülre kerüljön. (A mérete alapján ez simán megoldható lett volna.)
Installálás
Az MPC szoftveres részével kapcsolatos első benyomásaim nem voltak olyan jók, mint amit a hardver esetén tapasztaltam. Először is, mindenképpen érdemes megfogadni az installer tanácsát, amikor arra figyelmeztet, hogy kapcsoljuk le vírusirtó szoftverünket a telepítés közben, mivel lassíthatja azt. Esetemben nem lassította, hanem egyszerűen az installálásnak soha nem akart vége lenni. Fél óra netes böngészéstől kíméltem volna meg magam, ha ezt figyelembe veszem. Ezek után a viszonylag gyorsan végigszaladtam az installálási folyamaton, és az aktuális 1.3-as szoftverfrissítésen. A gyári mintacsomag és a kiegészítő pluginek is gyorsan felszaladtak. A második megrázkódtatás az első indítás után ért, amikor is aktiválni szerettem volna a szoftvert. Tudni kell, hogy az MPC kontroller maga a hardverkulcs az MPC szoftverhez. E-nélkül a szoftver nem is használható. (Ez rosszul jön akkor, ha az ember utazik valahova és közben dolgozgatna a megkezdett projekten, de nem akarja magával vinni a mértes MPC kontrollert.) Ráadásul egy MPC Renaissance-ot csak 4 különböző gépre van lehetőségünk felinstallálni és aktiválni. Pontosan ebbe a korlátba futottam bele a tesztmasinával, ugyanis nem nálam járt először. Beletelt pár napba, mire az Akai support törölte a korábbi regisztrációkat a szerveréről és végre nekikezdhettem a tényleges tesztelésnek.
A hardver felület
Az MPC Renaissance-nak az NI Maschine precíz, célszerű, helytakarékos kezelőfelületéhez képest egy kényelmesen szétterült sok funkciót kínáló, összességében véve nagyon kényelmes, majdhogynem luxus kezelőfelülete van.
Baloldalt a kijelző mellett a található a VINTAGE MODE kapcsoló. Mellette LED-ek jelzik az aktuális állapotát. Ezzel a megoldással szimulálható a régi, klasszikus MPC sampling dobgépek valamint egy másik hip-hop legenda, az EMU SP1200 hangzása. Az MPC3000-esnél, meg kell, hogy mondjam, én nem nagyon hallottam különbséget. Az MPC60-asnál már előkerült egy kis kosz és finom torzulás, ami az SP1200 és SP1200 RING módoknál egész szépen fokozódott. A VINTAGE MODE kapcsoló alatt található a 4 BANK választó nyomógomb, amelyek 2 funkcióval rendelkeznek. A második funkciójukat a jobboldalon található SHIFT gomb nyomva tartása mellett érhetjük el. Ezáltal összesen 8 bank, azaz 128 dob sound érhető el közvetlenül a dobpadokon. A bankválasztó gombok alatt a 6 másik nyomógomb található. Az első kettő (FULL LEVEL/HALF LEVEL és a 16 LEVEL) a dobpadok különböző rögzített velocity értékei közül választhatunk, amennyiben nem akarjuk, hogy a dobpadok dinamika érzékenyek legyenek játék közben. A STEP SEQ gombbal a lépésenkénti szekvenszeres rögzítést aktiválhatjuk. A NEXT SEQ-el kiválaszthatjuk, hogy melyik legyen a következő játszott SEQUENCE. (Arról, hogy az MPC-nél mit takar pontosan a SEQUENCE fogalma később írok.) A TRACK MUTE/PAD MUTE nyomógomba sávok és dopadok némítására szolgál. A PAD ASSIGN/PAD COPY gomb a hangminták dobpadhoz rendelésre valamint egy adott dobpad mintáinak és beállításainak másolására szolgál.
A hogy haladunk felülről lefelé baloldalt kezünk ügyébe akad a 16 db Q link végtelenített potméter, amelyek viselkedése, a kiválasztott üzemmódtól függ. Alap esetben, az aktuális TRACK-hez a felhasználó által rendelt paraméterek állíthatóak velük. (Pl. a szűrő Cutoff paramétere, hogy csak a legszokványosabbat említsem.) Amennyiben mondjuk a TRACK MIXER mód van kiválasztva úgy a TRACK-ek hangereje, panorámája, stb. beállítására használhatjuk őket. A potik érintés érzékenyek, ami azt jelenti, hogy a kijelzőn egyből megjelenik az adott potméter által állított paraméter, és annak az aktuális értéke, amint hozzá érünk egyhez.
A potméterek alatt 3 nyomógomb található. A Q-LINK TRIGGER segítségével a megérintett potméter által szabályzott paramétert tudjuk minimum vagy maximum értékre ugratni, az MPC szoftverben beállított Trig paramétertől függően . Az ERASE-t rögzítés vagy lejátszás közben nyomva tartva, valamint a kívánt padot lenyomva, valós időben tudjuk törölni az adott dobpad korábban rögzített leütéseit a szekvenszerből. A NOTE REPEAT és a padok együttes lenyomásával a lenyomott pad a beállított hangjegyhossznak (pl. 1/4 , 1/8, 1/16) megfelelően ismétli a leütéseket a dal tempójával szinkronban. Ezzel könnyen rögzíthetünk 1/16-os lábcineket a szekvenszerbe. A hangjegy felbontás természetesen valós időben állítható.
Az MPC Renaissance középső részén található LCD kijelző korrekt áttekintést nyújt az aktuálisan kiválasztott programmód paramétereiről és funkcióiról. A tesztelés során nem is éreztem olyat, hogy szükség lenne még egy, vagy nagyobb kijelzőre. Ez a méret pont megfelelő a szükséges információk megjelenítésére. Teljesen jól el lehet zenélgetni úgy, hogy az ember csak erre a kijelzőre támaszkodik, és egy pillantást sem vett a számítógép monitorjára. A kijelző alatt található 6 (F1-F6) nyomógomb aktuális funkcióját a kijelző, a felettük lévő sorban, mindig kiírja. A mellettük található WINDOW/FULL SCREEN az MPC szoftver ablakának előtérbe hozására, valamint a teljes- és fél-képernyős módjai közötti váltásra szolgál. Ezen kívül, ha ez a nyomógomb világít, azzal jelzi, hogy, a kijelzőn kiválasztott paraméternek, elemnek további, kapcsolódó funkciói érhetőek el, és ezek a WINDOW/FULL SCREEN gombbal előhívhatóak.
A kijelző alatt található a 16 leütés és utánnyomás érzékeny dobpad. A dobpadok háttérvilágításának színe testre szabható. Step szekvenszeres módban a háttérvilágítás mutatja, hogy melyik lépéseken található leütött hang, illetve a háttérvilágítás színe utal a hangjegy velocity értékére is. Érdekesség, hogy dinamika és utánnyomás értékeket step szekvenszeres módban is rögzíti az MPC.
Az MPC Renaissance kezelő felületének bal felső sarkában találjuk az előerősítő és monitorozás kezelőszerveit. A bementi jel szintjének kijelzésére szolgáló LED sor alatt találjuk a benet választó kapcsolót, amivel kiválaszthatjuk, hogy a mikrofon vagy a lemezjátszó bementek előerősítését kívánjuk e szabályozni és monitorozni. A REC GAIN potméter a kiválasztott audió bemenet jelerősítését szabályozza. A DIRECT MON potméter segítségével a bemenő jel közvetlen monitorozását szabályozhatjuk. Input állásban a kiválasztott bemenetet hallhatjuk tisztán, COMP állásban pedig csak az MPC szoftver kimenetét. A potméterrel a két véglet között fadelhetünk. A MAIN VOL potméter az MPC main kimentének hangerejét szabályozza.
A monitor szekció alatt találhatjuk az MPC különböző üzemmódjainak választó gombjait. Ezek mind kétfunkciósak. A második funkciót a SHIFT gomb nyomva tartása mellett lehet elérni A PROG EDIT/Q LINK az aktuálisprogram editálására valamint a Q-LINK potméterekhez való paraméter hozzárendelésre szolgál. PROG MIX / TRAK MIX a hangprogramon belüli, valamint a trackek közös keverő képernyőjére juthatunk. A SEQ EDIT/EFFECTS segítségével a rögzített szekvenciákat lehet szerkeszteni, vágni, másolni, törölni. A másik funkciója pedig az effektszekcióba visz minket. A SAMPLE EDIT/SAMPLE REC nyomógomb, mint az elnevezés is sugallja a hangminták szerkesztését, rögzítését segíti. A SONG/OTHER nyomógomb a dalszerkesztőbe visz minket. A SHIFT gomb együttes megnyomásával pedig egyéb, rendszer paramétereket tudunk elérni. Többek között a dobpadok érzékenységét is itt lehet kalibrálni.
A módválasztó kapcsolók alatt található 5 2 funkciós nyomógomb az MPC fájl browserének szűrő és könyvtárváltó funkcióit látja el. A PROJECT/FOLDER1 projektekre szűr a kiválasztott könyvtárban, valamint a korábban beállított kedvenc könyvtáraink közül közvetlenül az elsőre válthatunk vele. Hasonlóan a SEQUNECE/FOLDER2 sequence-ekre szűr a kiválasztott könyvtárban, a PROGRAM/FOLDER3 hangprogramra szűr a kiválasztott könyvtárban, a SAMPLE/FOLDER4 hangmintákra szűr a kiválasztott könyvtárban, a NO FILTER/FOLDER5 pedig kikapcsolja a szűrést.
Lefelé haladva a következő sorban találjuk a már többször emlegetett SHIFT gombot. Ezzel aktiválhatjuk a többi nyomógomb másodfunkcióját. Ez történhet folyamtos nyomva tartással is, miközben a kívánt funkció gombját is lenyomjuk. Az 1.4-es operációs rendszertől kezdve arra is van lehetőség, hogy egymásután kétszer gyorsan megnyomva és a kívánt funkció nyomógombját rövid időn belül szintén lenyomva, egy kézzel is elvégezhető a művelet. Mondanom sem kell, hogy ez milyen hasznos tud lenni élőzés közben, hiszen a felszabadult kezünket egy csomó egyéb dologra tudjuk használni. A következő nyomógomb a BROWSER-é, amely a hangminták kincsesbányáját nyitja meg számunkra. ;) Mellette található az UNDO/REDO funkciógomb, mely világít, ha van olyan művelet, amelyet visszavonhatunk. Lefelé haladva találjuk a MAIN/TRACK nyomógombot, amely a kezdő menübe juttat minket, ez egyben az aktuális track lapja is. Itt váltogathatunk a trackek között is a kijelző alatt lévő funkciógombok segítségével. A nyomógomb másik funkciója az ún. Track View módba kacsolja z MPC-t amely segítségével könnyebben tudunk több tracket szimultán editálni. A lejjebb található TAP TEMPO gomb segítségével, kézzel ütögethetjük be a dal tempóját. A MAIN/TRACK gomb mellett balra található a paraméterek értékeinek beállítására szolgáló számokból álló gombmátrix, valamint az értékek növelésére/csökkentésére szolgáló tekerő valamint a + és ? gombok. Lejjebb megtaláljuk a cursor mozgató nyilakat is amelyekkel az LCD képernyőn tudunk navigálni. Az MPC jobb alsó szürkével bekeretezett nyomógomb szekciója a transport és a felvételvezérlő funkciókat látja el. Ezek segítségével tudunk előre hátra ugrálni lejátszás közben, valamint elindítani és megállítani a lejátszást és a felvételt.Csatlakozók
A csuklótámasz támasz alatt találunk két lábpedál bementet, két fejhallgató kimentet (egy kis- és egy nagyjackes), amelyeknél egy potméter azt szabályozza, hogy mennyi jusson a fejhallgatóba a fő és a szeparált audió kimenetekből, egy másik pedig a fejhallgató kimenetek hangerejét.
A hátlap igazán gazdagon van ellátva ki- és bemenetekkel. Az USB csatlakozó mellé beépítettek egy 2 portos USB hubot is, amire további két 2.0 USB eszközt csatlakoztathatunk. A normál sztereó kimenetek mellett egy másik pár sztereó kimenet is rendelkezésre áll, hogy szeparálva tudjunk kiküldeni jelet külső keverőbe, vagy effektezésre. Egy pár RCA csatlakozós S/PDIF be- és kimenetet is találunk. Két analóg XLR bemenetünk van ezeknek a bemeneti jelszintjét a mellettük lévő kapcsolóval állíthatjuk MIC vagy LINE bementi jelszintre. A két mikrofon bemenetre 48 V-os fantomtápot is kapcsolhatunk szintén a hátoldalon található kapcsolóval. Van egy pár lemezjátszó bemenetünk,is amit szintén egy kapcsolóval átbillenthetünk LINE bementi üzemmódba is. Ez így összességében 3 pár sztereó bemenet, és 2 pár sztereó kimenet, elég jó nem? A lemezjátszóknál arra is gondoltak, hogy össze tudjuk őket kötni az MPC földelésével. Az audió csatlakozókon kívül találunk 2 MIDI bementet és 4 MIDI kimenetet is. Ezek segítségével tényleg a stúdiónk központjává válhat az MPC, hiszen jó pár MIDI kontrollert, szintetizátort, dobgépet és grooveboxot köthetünk még be a rendszerbe.
Logikai felépítés
Mielőtt bemutatnám az MPC szoftver oldalát, érdemes kicsit belemennünk az MPC belső logikai felépítésébe, és megismerkedni az MPC zsargonban használt fogalmakkal.
A legnagyobb logikai egység, amivel az MPC dolgozik az a Project, ez gyakorlatilag mindent magában foglal, amivel a szoftver az adott pillanatban foglalkozik, és mindent, ami memóriába be van töltve.
A kisebb építő elemek legfontosabbika a Program. Egy program tartalmazhatja egy dobkészlet hangmintáit és a minták valamennyi paraméterét (hangerő, szűrő beállítások, burkológörbék, effektek, stb.), és azt hogy melyik padbank, melyik dobpadjához van a minta hozzárendelve. Ezt a fajta programot hívják Drum Programnak. Ezen kívül létezik még az ún. Keygroup program is amely lehetőséget ad arra, hogy a betöltött minták ne csak egy billentyűre, egy hangmagasságra,hanem egy billentyűzet tartományra kromatikusan legyen kiosztva, ezáltal hangszerként lehessen rajtuk játszani dallamokat és harmóniákat egyaránt. Mindkét mintákon alapuló programnál lehetőség van maximum négy hangmintát egymásra rétegezni, és pl. a MIDI velocyt-től függővé tenni a lejátszásukat. Van még egy harmadik fajta program is, ennél nem hangmintákat használunk hangforrásnak,hanem az MPC gyári vagy külső VST, vagy OSX operációs rendszer esetében, AU formátumú plugineket.
A második fontos építő elem a Track. Ez a beépített szekvenszer egy sávját szimbolizálja. Egy sáv tartalmazhat egy MPC programot, ami lehet Drum vagy Keygroup Program, vezérelhet külső hangszert MIDI-n keresztül, és persze lehet plugint tartalmazó Program is. A sávra rögzíthetjük a programot vezérlő dallamot, harmóniát, dobritmust. Egy programot használhatunk egyszerre akár több különböző Track-en is.
Az egybe tartozó trackeket összefogó logikai egységet hívják Sequence-nek. Egy Sequence gyakorlatilag egy néhány ütemnyi ismétlődő zenei részlet. Egyszerre egy Sequence-t tud lejátszani az MPC, egy dalt vagy egy élő fellépés anyagát több különböző Sequencből tudjuk felépíteni. A Trackeket szabadon lehet másolni, mozgatni a különböző Sequence-ek között, sőt megtehetjük azt is, hogy egy Sequence-nek pl. az 1-es trackjén egy egész más Programot töltünk be, teljesen más mixer beállításokkal, mint egy másik Sequence 1-es trackjén. Sőt még az effektek és a tempó is különbözhetnek. Ez lényegesen túlmutat a hagyományos lineáris, sávközpontú szekveneszrek lehetőségein. A különböző Sequence-ek között a váltás, akadás-mentesen történik lejátszás közben, tehát az MPC ideális partner lehet élőben, színpadi szituációban.
A különböző Sequence-ek sorba rendezéséből és a lejátszási hosszuk beállításából tudunk össze állítani egy SONG-ot vagy is egy komplett zenét.
A hangminták, Programok, Sequencek, Song-ok és Project-ek külön-külön lementhetőek és visszatölthetőek.
Szoftver
Az MPC Renaissance szoftvere hasonlóan egyszerű felépítésű, mint német vetélytársáé. A felső sávban található menüsorból érhetjük el a fájlkezelő és export funkciókat, audió beállításokat, különböző szerkesztő opciókat, metronóm és szinkron beállításokat és a beépített help menüt.
Baloldalt található a browser, amely segítségével a számítógép fájlrendszerében keresgélhetjük a hangmintákat, lementett Projecteket, Sequence-eket, Songokat. Browsernek van egy pár beégetett könyvtára, amelyeken keresztül közvetlenül a telepített gyári mintakészlethez férhetünk hozzá. Érdekes módon nem találtam módot arra, hogy ehhez a hardver felületről hozzáférhessek. A browser felső 10 nyomógombjának funkciója megegyezik a hardver felület, szűrő és könyvtár választó funkcióival.
A képernyő jobb oldali része 4 fő vízszintes szekcióra bontható. A legfelső rész az módválasztó füleket tartalmazza, attól függően, hogy melyik aktív változik az alatta lévő két másik szekció. A következő szekcióban jelenik meg a fent kiválasztott módtól függően az aktuális programhoz tartozó dallam, dobritmus, vagy az éppen editált sample hullámformája. A következő szekció szintén a fent kiválasztott módtól függően mutatja az aktuális track, program, plugin, sample vagy effekt paramétereit, vagy magát a mixert. A negyedik, állandó tartalmú szekció a transzport felületet implementálja.
Negatívumként megjegyezném, hogy az MPC szoftver ablakát nem lehet nagyobbra venni egy bizonyos fix méretnél, így nem minden esetben tudjuk kihasználni a képernyőnk teljes felbontását.
Plugin mód
Az MPC Renaissance hasonlóan a Maschine-hoz szintén használható VSTi vagy AU pluginként különböző host programokban. Én újfent az Ableton Live-ot választottam teszem alanyául, ezúttal a 9-es verziót.
Az MPC plugin szépen szinkronban fut az őt fogadó szekvenszer programmal, hangszer sávjai MIDI-n keresztül is vezérelhetőek, így akár multitmbrális pluginként is tud működni. Természetesen az összes track kiküldhető független audió csatornára a host-on belül, így használni tudjuk a gazdaprogram keverőjének lehetőségeit is. Plugin üzemmódban az MPC kontroller továbbra is oda-vissza kommunikál a szoftverrel, a host programra csak a transport vezérlő gombok vannak hatással. Sajnos az Akai egyelőre nem készített Remote Scriptet az Ableton Live-hoz így a Renaissance nem használható a Live vezérlésére, ellentétben az NI gépével. A hagyományos MIDI kontroller hozzárendelésre természetesen így is van lehetőségünk, de azért az messze van a teljes távvezérléstől.
Tapasztalatok
Azt kell, hogy mondjam, hogy az MPC Renaissance elsőre nem vezetet úgy engem a használat során, mint ahogy azt a korábbi más hangszerekkel vagy kontrollerekkel szerzett tapasztalataim alapján vártam volna. Szükséges volt kicsit beleolvasni a kézikönyvbe, és megnézni pár tutorial videót, hogy képbe kerüljek az alapfunkciókkal kapcsolatban. Ezek után már elég könnyen adta magát a hangszer felfedezése. Először úgy gondoltam, hogy a viszonylag nagy méret és sok kezelőszerv kényelmetlenné, bonyolulttá teszi a kezelését, de pár óra intenzív dobolás és tekerészés után, rá kellett jönnöm, hogy kifejezetten élvezem azt a munkamódszert, amire az MPC rávezeti az embert. Elég hamar azon kaptam magam, hogy folyamatos rekordra állítva szépen rögzítgetem egyre másra a dob és hangszersávokat, anélkül, hogy egy percre is megállítanám a szekvenszert. Rengeteget lehetne írni a különböző funkciókról és lehetőségekről, de igazából sok értelmét ennek nem látom, mert ez tényleg olyan dolog, amit legjobb, ha mindenki maga próbál ki egy hangszerboltban. Azért néhány dolgot, amit érdekesnek találtam, vagy hibának, bosszantó apróságnak értékeltem kiemelnék.
Először is, mint ahogy az elvárható, a szoftver és a hardver közti kommunikáció tökéletesen működik oda vissza, még alacsony latency értékek mellett is. Egy nem túl erős Intel i3-as processzorral szerelt, 4 GB memóriával ellátott notebook-ot használok, 64 bites Windows 7 Home Prémiummal. A teszteléshez az MPC beépített hangkártyáját használtam, ennek a latency értékét 128 sample-re állítottam a tesztelés során, hogy minél kevésbé késsen a hang az élő feldobolásoknál. Persze azért sok sávnál, terhelő pluginnél azért már nem árt legalább 256 sample-re felvenni a latency értékét. Nálam ez a teszt során 2 MPC dobkit, egy Akai Wobbler Plugin, egy NI Massive és 4 NI Reaktor példánynál (ez utóbbiak között az egyikbe egy Razor volt betöltve ami köztudottan processzorgyilkos) következett be. Ilyen terhelésnél már elkezdett szakadozni a lejátszás 128 mintánál.
Az élőben való variálások lehetőségei nagyon tetszettek. Az például egy jó megoldás, hogy a Track és Pad mute-olásokhoz, a következő játszandó Seqence kiválasztásához elég csak egyszer megnyomni a megfelelő mód nyomógombját és nem kell lenyomva tartani azt, mint pl. a Maschine esetében. Így az egyik kezünk felszabadul.
Az 1.4-es operációs rendszer megjelenésével van lehetőségünk lejátszás közben is mintákat, szekvenciákat, programokat betölteni a memóriába. Pont a teszt közepén jártam, mikor kijött az új operációs rendszer így ezt egyből ki is tudtam próbálni. Működött, mint az álom.
Az, hogy minden trackhez külön-külön tudunk a Q-Link potméterekhez, funkciókat, paramétereket rendelni nagyon tág lehetőségeket biztosít. Ennél a funkciónál csak egy zavaró dolgot találtam, éspedig, hogy mind az MPC kontrolleren, mind a szoftver felületén egy fix, viszonylag kis szélességű mezőben, jelennek meg a kiválasztott plugin paraméterei. Így az olyan plugineknél, ahol hosszúak vagy összetettek a paraméterek nevei (az NI Reaktor gyári ensemble-jei vagy a népszerű Massive pont ilyenek), nehéz kiválasztani megfelelő paramétert, mert nem látjuk a nevének a végét. Ezen kívül a Q-Link összerendelésnél minden változás azonnali, nincs undo lehetőség, vagyis pórul járunk, ha véletlenül rossz Q-Link-et módosítunk.
A Maschine-hoz hasonlóan, a Note Repeat használata közben, itt sem lehet sequence-t váltani anélkül, hogy a Note Repeat megszakadna. Pedig ez egy nagyon jó funkció lenne felpörgetések, riser effektek élőben történő játszásához.
Én használok Novation Automap-et, amit elvileg az MPC szoftver is támogat. A plugin kiválasztásnál a listában kétszer jelennek meg azok, amelyeknek van automappes változata is, de a névből az ?(automap)? a kijelzőn lemaradt, így csak tippelni lehet, hogy melyik verziót tölti be az ember.
A szekvenszer természetesen nagyon jól működik, erről híres az Akai, tehát nem is várhatunk kevesebbet. Lehetőségünk van élőben feljátszani, feljátszás közben kvantálni, és lépésben is felvinni a ritmusokat, dallamokat. a Kvantálás nagyon jól elkapja az ember játékát, más szoftvereknél sokszor kell még utána igazítgatnom, amit felvettem. Az MPC-nél alig volt ilyesmire szükség. Bevallom férfiasan, a híres MPC shuffle-t nem próbáltam ki, egyszerűen kiment a fejemből. J
A mintavételezéssel eltöltöttem némi időt, itt egy kicsit elvesztem a hardveren, valahogy nem adták könnyen magukat a menüpontok. Itt azért némileg lehetne javítani az operációs rendszeren. A felvételkészítéssel még nem volt gond, de arra pl. nem jöttem rá a teszt során, hogy a mintán beállított loop-olást hogy tudnám átadni annak a programnak, amihez a mintát már hozzárendeltem. Persze minden eszközünk megvan a minták manipulálására. Loopolhatunk, szeletelhetünk, transzponálhatunk, van hangerő és filter burkoló görbénk választható ADR és ADSR fázisokkal.
Pár szóban a gyári hangmintákról. Egy elég méretes könyvtárat kapunk az MPC-hez. Elég széles spektrumot ölelnek fel a különböző készletek, de mégis megvan a sajátos Akai hangzásuk. A dobkészletek mellett vannak divatos dubstepp Wobble készletek, house stab-ek. Örömmel találkoztam a klasszikus MPC dobgépek gyári mintakészleteivel, erre külön mappát szenteltek. Itt megjegyezném azért, hogy az MPC browsere elég gyengécskére sikeredett. Az alap szűrökön kívül nem igazán lehet szofisztikáltan keresni a mintakönyvtárban. Emellett automatikus belehallgatási lehetőség csak a különálló mintákba van, ha egy dobkészletről akarunk véleményt alkotni, azt teljes egészében be kell töltenünk.
A plugineket az MPC kicsit másképp kezeli, mint a mintákat. A normál MPC Track-ekkel ellentétben a Track hangerő szabályzója nincs hatással a plugin hangerejére, az egy külön sávon jelenik meg az MPC keverőjén, méghozzá a zenei Track-ek után. Ehhez külön el kell görgetnünk a képernyőn, vagy ellapozgatnunk a hardver kontrolleren. Ez elég zavaró dolog. A plugin sávoknál egy másik különbség, hogy az insertbe rakott effektek nem a Track-el együtt mentődnek el, hanem a plugint tartalmazó programhoz. Tehát ha más track-re is berakjuk a plugin-t tartalmazó Programunkat oda is ugyanazok az effektek kerülnek. Ezeket a különbségeket észben kell tartani, különben könnyen el lehet tévedni a 32-ik sávunknál. J A gyári plug-in hangszerek közül 3-at próbáltam ki. A Wub nevű szintetizátor, mint a neve is sugallja a mostanság divatos dubsteppes basszusokat célozza meg. Mivel én Massive felhasználó vagyok (ami ennek a műfajnak az alap hangszere), nem igazán tudott levenni a lábamról. Ellenben annak, akinek nincs meg az NI szintje, nagyon is jól jöhet ez a kis céleszköz. A 809 funkcionalitása szintúgy sejthető a nevéből. A klasszikus Roland dobgépek mintáit és kezelő felületét adja azoknak, akiknek nem elég az a temérdek TR dobkészlet amit MPC programként tudunk betölteni a gyári könyvtárból. A Noise neve szintén beszédes, zajok, hangeffektusok gyártásához ajánlott szintetizátor. Ezek a pluginek remek bónuszok az amúgy sem csekély hangmintatár mellé. A vásárlás után gyakorlatilag egyből el lehet kezdeni muzsikálni az MPC-vel önmagában.
Az MPC-ben teljes effektparkot kapunk a zene elképzeléseink megvalósításához. Az összes alap effektből legalább egy variáció a rendelkezésünkre áll. Nekem leginkább a különböző analóg és szalagos, echo és delay szimulátorok jöttek be. Nagyon szeretem a dub-os hangzásokat, és ezek az effektek ennek a lényegét nagyon jól visszaadják. Az effektek rakhatók insertbe a sávokra, vagy ki is küldhetjük őket egy-egy aux csatornára, és persze a master sávra is beszúrhatóak. Ha nem elég a gyári effektkészlet, a már meglévő VST vagy MAC esetén, AU pluginjeinket is használhatjuk.
A végén pedig következzen a feketeleves. Sajnos a tesztelés során többször is előfordultak kisebb fagyások a szoftverben. Ezek elég sztochasztikusan jöttek elő. Volt olyan, hogy éppen doboltam, vagy az effektekhez próbáltam Q-Link paramétert hozzárendelni. Ilyenkor legtöbb esetben elég volt az MPC kontrollert ki-bekapcsolni, hogy a szoftver újra érzékelje. Így legalább adat vesztés nem következett be. Volt azonban egyszer olyan fagyásom is, amikor szoftvert is újra kellett indítani. Mikor visszavittem a tesztgépet az üzletbe, ők is mondták, hogy a PC-s felhasználóktól jönnek ilyen visszajelzések, amiket továbbítanak az Akai supportnak. Ellenben OsX-es tapasztalatuk nincsen és ilyen visszajelzés nem is érkezett Mac-es felhasználótól. Bízom benne, hogy ezek csak gyerekbetegségek, amelyeket az Operációs rendszer frissítéseivel majd szépen kijavítanak. Az mindenesetre biztató, hogy Anthony Rotter live setupjában már ott figyel az MPC Renaissance.
Értékelés
- Ergonómia: Ebbe nem lehet belekötni. 10/10
- Anyaghasználat/összeszereltség: Egyszerűen kiválló. A potméterek, a tekerő, a nyomógombok, a kijelző és a dobpadok mind-mind felső kategóriások. A váz úgy össze van rakva, mint egy tank. 10/10
- Szoftver támogatottság: Az installálás nem volt éppen zökkenőmentes. Előfordultak fagyások. Emiatt kénytelen vagyok némileg lepontozni. A VST, AU, Automap támogatása Windowson és OsX-en pozitív. Rengeteg hangmintát kapunk alapból, és ha az nem elég még pár tematikus kiegészítő csomag is vásárolható az Akaitól. Négy plugin hangszert adnak hozzá gyárilag. 7/10
- Felhasználói felület élmény: egy-két apróságot leszámítva az egyik legjobb, amivel mostanában találkoztam. Kár, hogy a DAW vezérlést egyelőre nem implementálták. 8/10
- Kiegészítők, csatlakozók: Rengeteg MIDI és audió csatlakozási lehetőség. Egy kisebb stúdió központjává tud válni. 10/10
- Hordozhatóság: a mérete egy kicsit nagy, ellenben nem olyan nehéz, mint azt a mérete és az anyag használat alapján várnánk. Egy külön tok nem árt neki. 8/10
- Ár/érték arány: Ha figyelembe vesszük, hogy az MPC Renaissance egyben hangkártya, MIDI kontroller, dobpad és zenei szoftver, valamint a kiváló anyag minőséget, úgy az ára nagyjából rendben van. (Bár azért egy ici-picit lehetne olcsóbb.) 9/10
Mindent egybevetve az Akai MPC Reniassance mindenképpen megérdemli az 'Ajánlott' minősítést.
Forrás: Producerdj.hu
Luna Papa & Nádasi Zoltán